II. Rákóczi Ferenc

Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem és Zrínyi Ilona fia, Magyarország leggazdagabb főnemese1, a Rákóczi-szabadságharc vezetője. Az erdélyi rendek 1704. július 8-án fejedelmükké választották, az ónodi országgyűlésen a „rendek vezére” címet kapta. Leggyakrabban használt címe a dux et princeps, ami „vezér és fejedelem” értelmű, aminek a 19. századi jogtörténelem „vezérlő fejedelem” jelentést tulajdonított.2


  1. A 17. század végén Rákóczi birtokai 1.300.000 katasztrális holdat (több mint 700.000 hektár) tettek ki, számos várat, 30 mezővárost, több száz falut és pusztát foglaltak magukba. 

  2. Teljes címe latinul: Franciscus II. Dei gratia Sacri Romani Imperii et Transylvaniae princeps Rakoczi. Patrium Regni Hungariae Dominus et Siculorum Comes, Regni Hungariae Pro Libertate Confoederatorum Statuum necnon Munkacziensis et Makovicziensis Dux, Perpetuus Comes de Saros; Dominus in Patak, Tokaj, Regécz, Ecsed, Somlyó, Lednicze, Szerencs, Onod etc. Ugyanez 1707-ből magyar nyelven: Mi, második Rákóczi Ferenc, Isten kegyelméből a’ Római Szent Birodalomnak s Erdély országának fejedelme, Magyar ország részeinek ura és a székelyek főispánja, a’ szabadságért öszveszövetkezett Magyarországnak vezérlő fejedelme, munkácsi s makovicaiherceg, Sáros vármegyének örökös főispánja és Sárospataknak, Tokajnak, Regécnek, Ecsednek, Somlyónak, Lednicének, Szerencsnek, Ónodnak örökös ura etc.