A fantáziaveret

„…ma már senki sem képes felfogni, hogy a pénz bármi mást is képviselhet, mint az egyszerű mennyiséget…” René Guénon: A pénzverés degenerálódása¹

A magyar pénzverés történetének legritkább, a magyarság számára legkedvesebb, ugyanakkor legértékesebb aranypénzeinek egy különleges másolatát (replikáját) a Magyar Pénzverő Zrt. készítette el 2015-ben a SPECTICON Kft. megrendelésére. (Grafikai terv: Baráz Csaba, vésnök: Kósa István.) A színarany érméből (tisztaság: 0.999) mindössze 100 darabot verettünk.

A rekonstrukciós veret az 1704-es és 1705-ös nagybányai aranyforintok (dukátok) stílusában, bizonyos részletek rekonstrukciója nyomán készült: 1706-os évszámmal. (1706-ból nem ismertek, nem maradtak fenn Rákóczi által veretett aranypénzek, aminek okát egyelőre nem ismerjük.)

A II. Rákóczi Ferenc által kibocsátott aranypénzek rendkívül magas áron kelnek el a numizmatikai árveréseken. Néhány kiragadott példa:

1. K-V 1705 (ÉHIII: 524) – Nudelman Numismatica 8. aukció, 196. tétel, 2010. 06. 06. – elkelési ár: 32.000 EUR2	2. K-B 1704 (ÉH: 1124) – Nudelman Numismatica 8. aukció 412. tétel, 2010. 06. 06. – elkelési ár: 8.000 EUR3	3. K-B 1704 (ÉH: 1124) – Nudelman Numismatica 8. aukció 413. tétel, 2010. 06. 06. – elkelési ár: 5.000 EUR4
4. K-B 1704 (ÉH: 1124) – Nudelman Numismatica 8. aukció 414. tétel, 2010. 06. 06. – elkelési ár: 7.500 EUR5	5. K-V 1705 (ÉHIII: 524) – Pannonia Terra Numizmatika 30. aukció, 476. tétel, 2010. 10. 02. – kikiáltási ár: 4.000 EU6	6. N-B 1705 (ÉH: 1125) – Pannonia Terra Numizmatika 30. aukció, 719. tétel, 2010. 10. 02. – kikiáltási ár: 5.000 EUR7
7. N-B 1705 (ÉH: 1125) – Pannonia Terra Numizmatika 30. aukció, 720. tétel, 2010. 10. 02. – elkelési ár: 4.800 EUR8	8. K-B 1705 (ÉH: 1124) – Pannonia Terra Numzmatika 32. aukció, 695. tétel, 2011. 05. 21. – elkelési ár: 5.000 EUR9	9. K-B 1704 (ÉH: 1124) – Nudelman Numismatica 12. aukció, 335. tétel, 2012. 06. 10. – elkelési ár: 7.500 EUR10
10. K-B 1705 (ÉH: 1125) – Heritage World Coin Auctions, 2014. 01. 14-16. – Lot 30163, elkelési ár: 22.000 USD11	11. N-B 1704 (ÉH: 1125) – Pannonia Terra Numizmatika 39. aukció, 492. tétel, 2014. 11. 29. – elkelési ár: 6.000 EUR12	12. N-B 1704 (ÉH: 1125) – Pannonia Terra Numizmatika 40. aukció, 502. tétel, 2015. 05. 16. – elkelési ár: 7.500 EUR13

Az 1703-tól az 1711-ig terjedő időszakban – a szabadságharc során, azaz Rákóczi államában – vert aranyforintok vagy dukátok két típusát (összesen öt változatát) ismerjük:

• egyik típus a „magyar címeres, Madonnás”, mely két változatban készült: a nagybányai vereteken (N–B 1704, 1705, 1707) a Madonna láng- és sugárkoszorúban látható, a körmöci vereteken (K–B 1704, 1705, 1707) sugárkoszorú nélkül, továbbá a körmöcbányai és az 1707-es nagybányai vereteken (harmadik változat) egyenes oldalú, hegyes talpú címerpajzs, az 1704-es és 1705-ös nagybányai vereteken pedig ívelt oldalú, kerek talpú címerpajzs látható;
• a másik típus az „erdélyi címeres” (K–V 1707), melynek két változata Kolozsváron készült: ezeknek az éremképei és köriratai egymástól is és az előző típus vereteinek feliratától is eltérnek. Részletesebben: Rákóczi-dukátok

A rekonstrukciós veretünk tehát az 1704-es és 1705-ös nagybányai dukátok éremképe szerint készült: előlapján hajlított oldalú koronás címer, hátlapján a Madonna a kisdeddel látható lángnyelves sugárkoszorúban.

A pénzverdéről

Nagybánya a szabadságharc első hónapjaiban, Nagykároly elfoglalása után – 1703. augusztus 13-a után pár nappal – került Rákóczi ellenőrzése alá. A nagybányai pénzverőházban készültek az első Rákóczi által kibocsájtott pénzek, az 1703. és 1704. évi ezüst polturák. Rögtön az első veretek előlapját újraterveztette a Rákóczi: I. Lipót képe helyére a koronás magyar címer, azaz a „közszabadság jelvénye” került. Nagybányán készültek Rákóczi államának első aranyforintjai is 1704-től. A hadiesemények alakulása miatt 1708. október elején Ajtay Mihály, Nagybánya inspektora az egész verdét átvitette Munkácsra. A szabadságharc idején a pénzverő vésnöke Ocsovay Dániel volt, aki 1692-ben került ide, még Lipót császár alatt. Nagybányáról ő is átment Munkácsra, ahonnan Lengyelországba került, de 1709-ben már Bécsben tartózkodik.

Az Ócsvár család egyik tagja a 17. század végén mint protestáns presbiter tűnik fel a forrásokban. A család egy másik tagja – Ocsovay Ferenc Péter (1725-1743) – a Mária Terézia arcképével díszített arany tallér alkotója. Ezek a családtagok Nagybányán éltek. Amikor az elzálogosított szepesi városokat az uralkodónő visszavette, e család tagjait itt találjuk Ocsovaí, Oltschwar vagy Otschovay néven.

A nagybányai veret újraalkotásával Ocsovay Dániel vésnöki munkássága előtt is tisztelgünk.