Szűz Mária -- mint éremkép

Mátyás király 1467-es pénzreformja egyik lépéseként az aranyforint előlapi éremképét megváltoztatta: a címerpajzs helyére Szűz Mária, Magyarország Védasszonya került. Eleinte Máriát fátyolban ábrázolták, később fején koronával.

Az új éremképű aranyforintok apró stiláris jegyeinek változatossága révén még Mátyás idejében tizennyolc ábrázolástípus jött létre.

Az 1470-es években a Körmöcbányán vert „fátylas Madonnás” aranyforintok „jobbkezes Madonnát” ábrázoltak és gótikus írásmóddal (majuszkuláris) készültek.

I. Mátyás (1458-1490) aranyforint K-P C.II.: 209C H.: 679 ÉH: 536/b P.: K7-31 I. Mátyás (1458-1490) aranyforint n-IO C.II.: 208A H.: 680 ÉH: 540/h P.: K15-52 I. Mátyás (1458-1490) aranyforint K-P AK: 48/3 C.II.: 210 H.: 686 ÉH: 543/a P.: K8-23

1478-tól „balkezes Madonna” látható az aranypénzek előlapján koronával, írásmódja: reneszánsz kapitális. Az első vereteken a kis Jézus tehát a Madonna jobbján látható, a későbbieken a bal kezével tartja.

A Patrona Hungariae ikonográfiája Szent István Hartvig-féle legendájára vezethető vissza (Lásd: Mária megkoronázása). Ugyanakkor a Szent Szűz kultusza szervesen összekapcsolódik Szent László tiszteletével is (ezt éppen Mátyás aranyforintjai példázzák, hiszen azok hátlapján Szent László alakja látható). Szent László legendáiból tudhatjuk, hogy a Boldogságos Szűz emlékére számos templomot, kápolnát alapító uralkodó ütközetei előtt Szűz Máriához imádkozott. A hagyomány szerint megismételte Szent István országfelajánlását is. Szűz Mária kultuszának és Szent László tiszteletének együttes megjelenésének (párosának) önálló képzőművészeti emlékei tehát a Mátyás-féle aranyforintok.

A Madonnát minden esetben ülőhelyzetben ábrázolták: „trónon ülő Madonna”. A trónszék sok esetben nem látható, egyébként a trónus egy-egy eleme jelenik meg Mária mellett. Például a „bogáncsvirág” (mely például a Magyar Szent Koronán látható és más bizáncias-arméniai-georgiai zománcképek Utolsó Ítéletet hirdető Fiú Istent, Pantokrátort ábrázoló képek trónjának párnavégeit jeleníti meg), csakúgy, mint a gótikus vagy reneszánsz oszlopok, amelyek szintén a trónszék építményének részei.

I. Mátyás (1458-1490) aranyforint n-C C.II.: 208A H.: 680 ÉH: 540/j P.: K15-14 I. Mátyás (1458-1490) aranyforint h-M/T C.II.: 208I H.: 685 ÉH: 542/a P.: K235 II. Ulászló (1490-1516) aranyforint h-Unicornis C.II.: 255S H.: 767 ÉH: 602/e P.: L32-3 6

II. Ulászló aranyforintjainak vésnökei a Madonnát holdsarlóra helyezték, ettől kezdve a pénzeken – a barokk koron átívelően – általánossá vált a „holdsarlós Mária”. Az „apokaliptikus asszony” („mulier amicta sole”) ábrázolása az újkorban felhővel és lángnyelvekkel és/vagy sugárkoszorúval egészül ki.

II. Ulászló (1490-1516) aranyforint 1510 H, kör-Unicornis C.II.: 261A H.:- ÉH:- P.:-7 II. Mátyás (1608-1619) aranyforint 1609 K-B C.III.: 181 H.: 1081 ÉH: 8258

II. Mátyás (1608-1619) aranyforintjain lángnyelvekkel övezve jelenik meg a holdsarlón és felhőn trónoló Mária: koronás fejét dicsfény övezi, csakúgy, mint a karjában tartott kis Jézus fejét. Másik kezében jogar látható. (A Habsburg uralkodók aranypénzeiről lekerül Szent László, helyette a pénzt kibocsátó uralkodó egészalakos képe jelenik meg: Rudolf első veretein még a szent lovagkirály látható, az 1600-ban készített aranyforintra – C.III.: 109; H.: 1007; ÉH: 775/b – már a saját képmását helyezteti.)

A Madonna legteljesebb, leggazdagabb ábrázolása a barokk pénzeken látható. I. Lipót veretein a Máriát övező hajladozó lángnyelveket egyenes vonalakkal, illetve háromszögekkel jelképezett sugárkoszorú egészíti ki. Mária koronás fejét minden esetben dicsfény (glória) övezi, egyik kezével a kisdedet tartja, a másikban jogart. Lábai alatt a holdsarló látható, sok esetben felhőre utaló rusztikus felület is megjelenik.

I. Lipót (1657-1705) dukát 1703 N-B H.: 1332 ÉH: 997/b9 I. Lipót (1657-1705) dukát 1700 N-B H.: 1331 ÉH: 996/d10 I. Lipót (1657-1705) XV krajcár 1690 K-B H.: 1427 ÉH: 106211
  • I. Lipót: S. IMMACVL. VIR. MAR. MAT. DEI PAT. HVNGARIAE (Sancta Immaculata Virgo Maria Mater Dei Patrona Hungariae = Szeplőtelen Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, Magyarország Patrónája)
  • 1848-1849-es Szabadságharc: SZ. MARIA. IST. ANNYA. MAGY. OR. VÉDŐJE (Szűz Mária, Istennek Anyja, Magyarország Védője)

II. Rákóczi Ferenc nagybányai aranyforintja ez a legteljesebb Madonna-ábrázolással készült, azzal a különbséggel, hogy az előlapon – a Habsburg uralkodókhoz hasonlóan – nem a fejedelem képmása, hanem a közszabadság jelképe, a koronás magyar címer látható.

Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) aranyforint 1705 N-B H.: 1522 ÉH: 112512

A REGINA · PATRONA · HVNGARIAE (Mennyei királynő, Magyarország patrónája) feliratú nagybányai érme belső részén a holdkaréjon ülő, lángnyelvekkel díszített sugárkoszorúval övezett Madonna látható, jobbján az országalmát tartó gyermek Jézussal, bal kezében jogar. A Madonna fején dicsfénnyel övezett nyitott korona van, a kis Jézus fejét szintén dicsfény övezi.

A gyermek Jézus mint az ind-hindu tradíció Világkirálya (Cakravarti) jelenik meg. Amikor Isten alászáll, s Avatāra-ként megjelenik a világban, a neve szanszkrit nyelven Cakravarti lesz, vagyis a „kerék forgatója”, a „kerék ura”. (A Centrumban lévő Istenkirály alatti következő fokozat a szakrális király, aki maga a létesült világ szülötte, de küldetése, legitimációja az Égből ered. Ilyen uralkodók voltak az Árpád-házi királyaink. Az általuk szerveződő királyság Isten kegyelméből királyság,

Mária…

…a szoláris nő. A Jelenések könyvében Napbaöltözött Asszony (lat. mulier amicta sole), Apokaliptikus Asszony, Holdsarlós Madonna. Szent János apostol látomásában „egy nagy jel, kinek öltözete a nap, lába alatt a hold, fején 12 csillagból a korona” (Jel 12,1-2).

A Nap…

… a legmagasabb isteni princípium képviselője. Megjeleníti az életet adó fényt, a hatalmat, a teremtést.

A Hold…

…oppozícióban a Nappal a változás, átváltozás, a növekedés és a fogyás, a halál és az újjászületés, az újrakezdés, az ismétlődés jelképe. A fémek és színek közül az ezüsttel azonosítják. A Nappal ellentétben az éjszakai égbolttal, általánosságban az éjszakával kapcsolatos jel. A Hold a vízzel is kapcsolatban áll: uralja a tengereket (ár-apály), a vizeket és általában a folyadékokat. Megtestesíti a női oldalt, az érzelmet, az ösztönt, a tudattalan állapotot, a vágyat. A Holdhoz kapcsolják a termékenységet, a be- és elfogadást, a passzivitást. A Hold maga az alkotókészség, amely azonban a tündöklő Nap segítségével tud megnyilvánulni, alkotóerővé magasztosulni…

A félhold, vagy holdsarló ősidők óta vallási és politikai szimbólum, mely a közelkeleti Astarte istennő kultuszából eredeztethető. Az oszmán-törökök a 14. század közepétől (Orhan szultán óta) alkalmazták zászlóikon. Konstantinápoly 1453-as bevétele, majd pedig az Európa elleni hadjárataik óta az egész iszlám világgal azonosítják.